knock knock! – who’s there?

ma egy kedves szemely, akivel mar legalabb 4 eve nem beszeltem, e-mailen(!) keresztul erdeklodte meg tolem, hogy eletben vagyok-e meg es miujsag van velem.
szoval gondoltam, mindenki (es ez az egesz itt) erdemel annyit, hogy egy kicsit most helyzetjelentsek igy 5 ev utan, habar nem gondoltam volna, hogy valaha is fogok meg ilyet csinalni ezen a feluleten.
nem mondom, hogy nem borzongato erzes most ideirnom, mert nagyon is az, de szo se rola, ugy sem tervezek visszaterest. :)

mi tortent velem? 2011. elkezdtem az aberyswythre jarni (political science and law), ahol ket het utan el akart jegyezni egy velem sajnos egymagas kenbarbi, majd kesobb sok magany kozepette remenytelenul szerelmes lettem az egyik bristoli vendegeloadoba, akivel 2 evig sikerult egyutt lenni es aki nemmellesleg sikeresen jegyzett el masfel ev elteltevel, viszont a lanykeres utan termeszetesen fuvel-faval megcsaltam es ezzel megbantottam az egyik legertekesebb embert, akit valaha megismerhettem,( de tenyleg, igy hat ne haragudj seamus, bar ha olvasnad se ertened es meg google translate-tel is nehezen az ekezetek hianya miatt, de tudd meg, hogy sosem akartam volna neked semmi rosszat, csak hat nehezen tudtam kezelni, hogy akkor commitment es a korkulonbseg, de azert remelem egyszer majd ujra le tudunk egymassal ulni es beszelgetni.) viszont ettol a szakitastol valahogy ujjaszulettem es olyan szabadsagot ereztem, amit mar reg nem. akkoriban az eletem a suli es a drogok korul kezdett el forogni, illetve megromlott a viszonyom a penzeszsakommal (apammal) es azon gondolkoztam, hogy hamar nekem a szex ilyen keveset es meg annyit se szamit, miert is ne kurvalkodnek, de vegul nem kezdtem el kurvalkodni, mert talaltam allast egy ugyvedi irodaban es a penzugyi nehezsegeim egy idore megoldodtak. kosztumbol be, kosztumbol ki, buliba be, bulibol ki, suliba be es sulibol ki, nyilvan 2-3 orakat aludtam es nyilvan nagyon sok drog volt bennem, csak hat aztan egyre tobbszor lettem beteg, amit eloszor probaltam ignoralni, de a vegere ketsegbeestem es pestre menekultem egy idore, hogy meglatogassam a regi onkologusom, aki egy kis sarkitassal, am vegulis rendben talalt. kozben meglatogattam 1-2 kozeli baratomat, akiket le se szartam addig es ugy ereztem, hogy mar egyaltalan nem tartozom oda es nem erzem magam otthon. mivel egy idore ujra felhagytam az onpusztitasommal a suli es a munka remekul ment, amint lediplomaztam bristolba koltoztem(, seamus iranti szerelem elmult, de a bristol iranti nem haha) es ugyvedbojtarkent kezdtem el dolgozni, mikozben bejutottam jogra a bristol egyetemen, de  egy szemeszter utan rajottem, hogy ez igy nagyon draga es szurke, es nem akarom folytatni, szoval elkezdtem megint az onpusztitast, hiszen nem tudtam mit kezdeni magammal es mar eppen kezdtem felelni a tartalekaimat, mikor megismertem azt az embert, aki most a ferjem (!), aki kezdetben ugyan bottal se piszkalt volna meg, amiert naponta uj emberek fordultak meg az agyamban, akik kozott neha annyi ido sem telt el, hogy egyaltalan agynemut valtsak vagy lezuhanyozzak. viszont mivel en egybol tudtam, hogy ez az ember valami egeszen kulonleges teremtveny, egyre inkabb probaltam magam osszeszedni, hogy vegre ramnezzem es erdemesnek talaljon arra, hogy girlfriend material legyek. aztan kinlodas, vita, felreertesek, kavarasok, botlasok es egy csipetnyi szerencse utan csak osszejott a dolog es most boldogabb sem lehetnek, hogy egy olyan ember van mellettem, aki elott barmikor lehetek onmagam a teljes valomban es aki elott nem szegyenlek semmit, ami en vagyok es mindezek mellett megis jobb es jobb ember akarok lenni es nem azert, hogy megfelelo legyek neki, hanem inkabb azert, hogy meg boldogabbak lehessunk egyutt. undoritoan hangzik tudom, de azert en most tenyleg boldog vagyok. lagzink persze nem volt, viszont felvettem a nevet es a nyaron hatizsakkal bandukoltunk szerte-szejjel kelet-azsiaban.

mostanaban amugy kitartott asszonykent elek, mert az elmult honapokban kicsit betegeskedtem, de nem kell tulaggodni, mar elkezdtem ujra allasok utan nezni. hmm. hat ezen kivul nem sok minden van velem. Zsiraf huseges baratom meg mindig, most eppen nincs fufrum es szoke vagyok, ami kurva jol all sajnos, pedig nem szeretnek szoke lenni. nem tervezem, hogy “hazalatogatok” a kozeljovoben, nem hianyzik es nem var ott mar senki. hatrahagytam mindent es sosem akarok oda visszamenni, ugy erzem, hogy most ott vagyok, ahol lennem kell es ilyen meg sosem volt.

szoval most akkor nagyjabol mindenki tud mindent es remelem mindenki megnyugodott es nem zaklatjatok egymast, hogy ki-mit tud es ki-mit nem a sorsomrol. nem fogok kerdes-felelet sorozatot csinalni a kommentszekcioban, mert nem akarok ezzel tobbet foglalkozni, viszont azt tudjatok, hogy halas vagyok es szeretlek.

x

1 hozzászólás

Kategória: mertmegérdemlem